Tempotimor (Covalima)-Vise Ministru Agrikultura e Peskas (V-MAP), Abilio Xavier de Araújo husu ba to’os na’in sira labele fila no sunu rai arbiru, tanba bele halakon rai nia mina iha tempu udan, maibé uza de’it du’ut lehe hodi hamate du’ut sira ne’ebé tuan ona iha to’os laran.
“Labele sunu no fila rai, labele estraga rai originalmente, ita halo protesan ba rai no labele sobu rai, wainhira udan mai labele lori rai nia mina ba hotu tasi, aleide ida ne’e lehe mós fó kontribuisan boot ba ita-nia to’os na’in sira hodi hamate du’ut sira ne’ebé tua nona, entaun du’ut ne’ebé tuan to’os na’in sira labele hamos ho insada ka aisuak, maibé ho du’ut lehe ne’e rasik bele hamate rasik du’ut sira seluk,” Governante ne’e informa ba jornalista sira hafoin hala’o vizita ba to’os ne’ebé grupu la hakfodak halo, Tersa (24/05).
Vise MAP ne’e argumenta, programa dezenvolve lehe ne’e foun no to’os na’in sira foin dezenvolve no lehe refere bele proteze rai nia mina.
Iha sorin seluk Koordenadór Organizasaun ba Agrikultura no Alimentasaun (FAO) iha munisípiu Covalima, Francisco Araújo esplika, iha prosesu kuda du’ut lehe tenke kuda iha to’os ne’ebé foun, no kuda kahur ho batar, hafoin prosesu durante fulan tolu maka bele hamate du’ut sira iha to’os laran.
“Opsaun A mak ita kuda iha to’os foun, ne’e ita kuda uluk lehe hodi taka du’ut, liu tiha fulan 3 ka 4 mak ita halo rolling, Opsaun B mak ita kuda kahur ho batar, ne’e ita tenki atensaun maka’as, ita kuda kahur ho batar, ita labele kuda tuir direta, maibé ita tenki hein, pelumenus to’o semana neen, di’ak liu tan hein to’o batar ne funan ona, mak ita foin kuda lehe iha batar nia leet, Opsaun C mak ita kuda iha to’os ne’ebé ita halo nanis ona maibé ita senti rai ne’e ladun bokur ona, ladun fó ona fulin ba ita, entaun iha epoka ida ita kuda uluk lehe, depois wainhira lehe taka rai ne’e di’ak ona mak foin rolling hodi bele kuda fali batar, hodi rekopera fali to’os ne’ebé ita iha, ikus liu mak ita la uza lehe, sistema ne’e ita uza musa, ita nahe de’it ho aitahan ruma ka du’ut ruma depois ita kuda batar, entaun iha konservasaun agrikultura ne’e iha meius aplikasaun ne’e ita uza opsaun haat,” Francisco esplika.
Nia hatutan, prosesu kuda lehe lori de’it fulan rua to’o tolu hodi bele boot no hamate ona du’ut sira seluk ne’ebé moris iha to’os laran. no prosesu rolling ba lehe ne’ebé kuda iha to’os laran ne’e lori de’it tempu semana ida, maibé depende ba klimátika.
Entretantu dadaun ne’e “Asosiasaun Produtu Fini La Hakfodak” iha suku Kasabauk, aldeia Kolo-Ama kuda du’ut lehe hamutuk hektares tolu, maibé durante ne’e uza de’it hektares rua ho balun iha to’os laran.(*)
