Tempotimor (Kovalima)-Centru Nasionál Chega (CNC) hamutuk ho Arte no Kultura munisípiu Kovalima inklui autoriedade Kovalima nomós Konsellu Imprensa lansa ona plaka muzeum memoriál iha masakre Setembru Negro hodi hakbesik istória nasionál ba jerasaun foun sira.
Tuir Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Maria Fernandes katak, harii muzeum ne’e la’os idea husi lider nasionál ka autoridade munisípiu sira, maibé husi ema simples ida.
“Muzeum ne’e hari la’ós idea maun ka bin boot ruma ka autoridade boot ruma, maibé husi ema ki’it ida, hau labele temi nia naran iha ne’e, maibe tinan rua liubá neñor ne’e sakrifika nia aan sae kareta husi Suai ba Dili ba iha sentru Chega, ne’ebe ohin loron muzeu ne’e eziste iha Kovalima,” hateten Diretór Ezekutivu CNC Hugo hafoin halo lansamentu ba plaka muzeum memoriál ne’ebé harii iha Monumentu Setembru Negru Suai 1999, Tersa (07/12).
Maske nune’e, CNC mós molok ne’e iha ona planu katak muzeum memoriál hahú husi munisípiu Kovalima hafoin ecpande ba munisípiu seluk.
“Ideia ne’ebé ohin lori ita mai harii muzeum memoriál iha munisípiu Kovalima, la’ós tanba istória luta ema boot sira-nian, la’ós tanba istória luta grupu ida nian, maibé atu fasilita de’it oinsa mak ema babain sira bele asesu sira-nia memória, jerasaun foun sira bele aprende memória pasadu, ida ne’e mak esénsia hodi sentru Chega iha tinan ida ne’e ko’alia ho Administradór Munisipiu Kovalima oinsa realiza mehi ida ne’e,” dehan Hugo.
Diretór ne’e mós agradese ba AMK ho estrutura ne’ebé ho laran luak hodi simu Centru Chega nia planu hodi materializa liuhusi muzeum ida ne’e.
Iha sorin seluk Diretór Jerál Arte no Kultura munisípiu Kovalima, Manuel Smith apresia no onra boot ba CNC no autoridade munisípiu, tanba konsege establese Muzeum Memoriál iha Kovalima.
“Ohin konsege establese muzeum memoriál rezisténsia iha munisípiu Kovalima, ha’u fó onra boot ba ita boot sira, iha teritóriu tomak liu-liu Timor-Leste, foin mak eziste muzeum rezisténsia, ohin monu tan fali muzeum memoriál rezisténsia espesiál liu-liu iha Kovalima,” katak Nia.
Diretór ne’e mós felisita CNC no autoriedade munisípiu nian, tanba estabelese muzeum nu’udar fatin edukativu atu bele transforma ema hodi koñese didi’ak istória pasadu.
“Fatin ida ne’e hetan vizitante husi komunidade lokál no nasionál nomós internasionál, entau fatin ida ne’e atu lori naran Kovalima sai ba liur, liu-liu prezerva no valoriza istória pasadu ne’ebé idéntiku ho karakter no ohin ba oin komesa hakerek ita-boot sira-nia istória, nune’e ema seluk bele haree no públika,” katak Nia.
Entertantu reprezentante AMK, Francisco Tatamero dehan, loron 7 de Dezembru loron nakukun ka loron triste ida iha tinan 1975.
“Lron ida ohin loron 7 dezembru 2021 marka vitória, tanba ita iha muzeum ida, tanba ita bele rai istória luta libertasaun ba ita-nia eroi sira nian no husu estudante sira atu lekar nia istória ba oan no família sira, nune’e bele tau iha muzeum,” katak Francisco.(*)
